Méhnyakrák: a legfontosabb tudnivalók

A hölgyek körében végzett éves szűrővizsgálatok közül az egyik legfontosabb a méhnyakrák szűrése. Az emlőrákot szorosan követve ugyanis ez a típus az a daganatos betegségek közt, amely leginkább érinti a nőket és végzetes következményekkel járhat. A rendszeres szűrés révén időben diagnosztizált betegség szakszerű kezelésével nagyon sokat tehetünk a gyógyulásért.

Mi is az a méhnyakrák?

Méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei kontrollálatlan módon osztódnak. A betegség kialakulását a méhnyakfelszín hámjának különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek során a normálistól eltérő megjelenésű (eltérő méretű, alakú, számú) sejtek jelennek meg.

Méhnyakrák legtöbbször két hámfelület találkozásánál jön létre: a méhnyak belső felületét borító mirigyhám és a külső méhszájat a hüvelyhámra emlékeztető laphám találkozásánál. 

A hámfelületek kóros elváltozásai okozzák a rákot, melyből – amennyiben arányokat nézünk – nagyjából 10/9 esetben laphámrákról van szó és csak egy esetben mirigyrákról. Az esetek 80-90%-ban kimutatható HPV fertőzés.

A méhnyakrák jelei: milyen tünetei vannak?

Ahogyan már említettük egy nagyon gyakori, a nőket érintő rákos megbetegedések közt a második legtöbbször előforduló ráktípusról beszélünk méhnyakrák esetében. A leginkább érintett korosztály a 30-40 éves hölgyek köre, a statisztikák szerint pedig évente nagyjából 1500 új pácienst diagnosztizálnak.

Kialakulásáért legtöbb esetben a humán papillóma vírus felelős. Vannak azonban további faktorok, melyek hajlamosíthatnak a betegség kialakulására. Ilyen például a dohányzás, a gyakori partnerváltások vagy a krónikus hüvelyi fertőzések, a túlsúly és persze a genetika szerepe sem elhanyagolható. A méhnyakrák legtöbb esetben elég késői stádiumban okoz panaszt. 

A méhnyakrák jelei közül egyik legtipikusabb tünet a rendellenes hüvelyi vérzés. Noha a normálistól eltérő vérzést okozhatja kismedencei gyulladás vagy fertőzés, de legtöbbször hormonzavar is, de méhnyakrákra is utalhat, mivel a roncsolt szövetek kapilláris erei könnyen megrepedhetnek, ezáltal generálva vérzést. Ez jelentkezhet menzeszek között, szexuális aktus után is előfordulhat.
A hosszabb és erősebb menstruáció is jellemző a méhnyakrák jelei között, mely általában a méhnyak irritációja miatt alakul ki. 

A méhnyakrák tünetei azonban nagyon sokfélék, de korai stádiumban általában tünetmentes. Amikor a vírus megfertőzte a szervezetet, gyakran a további tünetek lehetnek árulkodók:

• vizeletürítés közbeni fájdalom
• szexuális együttlét alatt tapasztalt fájdalom
• kellemetlen szagú, gennyes hüvelyi folyás
• erős alhasi görcsök
• deréktáji fájdalmak
• fogyás, kimerültség
• lábdagadás, lábfájdalom
• veseproblémák, vizelettartási gondok

Hogyan állítható fel a diagnózis?

A méhnyakráknak különböző stádiumai vannak. A kialakulás első állomása az úgynevezett rákmegelőző állapot. Ez egy hosszú ideig fennálló állapot, tehát az időben elvégzett szűrővizsgálatokkal gyakorlatilag biztosíthatjuk egyészségünket.

Speciális nőgyógyászati eszköz segítségével már szabad szemmel is láthatók a hám elváltozásai. A kolposzkópos vizsgálatot citológiai kenetvétel követi. Az innen vett mintából a daganaton túl további betegségek, fertőzések is diagnosztizálhatók. Amennyiben gyanús eredmény születik, akkor az ezt követő lépés a biopszia, amely nagyon pontos szövettani eredménnyel jár. Ekkor már az elváltozás típusa is nagyon egzakt módon megállapítható.

A szűréshez az ún. Bethesda-skálát használjuk. A Bethesda-skála egy kifinomultabb rendszer, alkalmas a pontosabb diagnózis felállításához. A Bethesda rendszer elemei a következők:

• negatív: nincs kóros elváltozás, nem igényel a páciens kezelést
• LSIL – HSIL: jelen vannak kóros sejtek, de ezek akár gyulladást is jelenthetnek. A szükséges kezelés megkezdése javasolt, illetve a fertőzés, betegség gyógyulása után újabb mintavétel. Bizonyos esetben HPV tipizálásra is szükség lehet. A kezelő szakorvos egyéni döntése alapján akár biopsziára is sor kerülhet.
• CIS, invazív rák: daganatos elváltozásra utaló eredmény. Ebben az esetben nőgyógyász – onkológus felkeresése szükséges. 

A méhnyakrák megelőzése

A méhnyakrák kialakulásában jelentős szerepe van a HPV vírusnak (azon belül is annak bizonyos fajtáinak – (HPV 16, 18, 31, 33, 45). Napjainkra korszerű vakcinák állnak már rendelkezésre, amelyek védettséget jelentenek a HPV ezen, rákot okozó típusa ellen. Az oltás a 10-15 éves korosztályú lányoknak és fiúknak ajánlott, a szexuális élet megkezdése előtt. Fontos azonban tudni, hogy az oltás bármely életkorban beadható, akár igazolt HPV fertőzés esetén is.  Ha az oltás időpontjában még nincs jelen a vírus, akkor a vakcina száz százalékos hatékonysággal véd a méhnyakrák későbbi kialakulása ellen.

Rendszeres, évenként ismételt nőgyógyászati szűréssel a méhnyakrák rákmegelőző állapota és a korai stádiumban zajló méhnyakrák felismerhető és megfelelő kezeléssel gyógyítható.

A méhnyakrák kezelése

Amikor a méhnyakrák kezelése kerül szóba, elsősorban a betegség állapota a meghatározó tényező. Ennek alapján kerül kiválasztásra a megfelelő terápia. Ahogyan azt már említettük, de nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy minél hamarabbi stádiumban kerül a betegség megállapításra, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Korai esetekben a termékenység megőrzése is teljesen reális elvárás és kisebb műtétekkel javítható az állapot. Későbbi stádiumban a műtét mellett már a sugárkezelés és kemoterápia a megfelelő módszer a betegség ellen.